mundzug

Bendust is elkapta a német fociláz, az óvódában sokat focizik. Teljes átéléssel játszik és közben eszméletlen sokat szövegel németül, én nagyon jól szórakoztam míg néztem. Ma pedig felírtam foci kurzusra is, ami 10 héten át hétfőnként lesz az óvódában. A videón egy bravuros védés látható.

foci az óvódában

Másnap Lackó az egyetemre ment, mi pedig a prágai állatkert és a Troja kastély felfedezésére indultunk. A második programpontot végülis a busz ablakából abszolváltuk, mivel az állatkert annyi érdekességet kínált, hogy 6 óra elteltével, úgy hagytuk el, hogy egy csomó mindent még nem is láttunk. Igazi gyerekparadicsom, hatalmas területen. Több érdekes játszótérrel, mini villamossal, lanovkával, kisvonattal és sok érdekes állattal egy csodaszép fás, sziklás domboldalon. Az egyik játszótéren Bendus talált magának egy németül beszélő kisfiút, akivel hosszasan eljátszottak, mint később kiderült főként "pókembereset".

mi is mentünk vele	jó egy órát eljátszottak
a térkép itt is lenyűgőzte
a krokodilok is
a mini villamos egy kisállatokkal teli "szigetecske" körül zakatolt

 Még nem láttuk a zsiráfokat, a tigriseket mikor Lackó hívott minket, hogy menjünk vacsorázni, ha nem kellett volna előbb átöltöznünk (gyerekbarát állatkert sok koszolási lehetőséggel :) ), akkor talán belefértek volna a fent említett állatok is, de így rohantunk haza, majd a találkozási pontra. Tomáš, miután kollegáival tudományos disszkusziót folytatott a kérdésről, egy sörfőzde-étterembe vitt minket, ami remek választásnak bizonyult. Jó sör, remek cseh konyha és ráadásul nem is túl drágán. Itt aztán legnagyobb meglepetésünkre a Vackor hatalmas adag ennivalót benyomott és az elkövetkező 6 nap alatt meg is maradt ez a jó szokása. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Bendus a cseh konyha igaz rajongója lett.

Harmadnap szintén Bendussal kettesben indultunk felfedezőútra, most a várba mentünk fel a játékmúzeumot megnézni. Valahogy nagyon szerencsésen piszmogtuk el az időt, vagy pedig elég gyakran van zenés őrségváltás, mert nem várt programpontként pont arra értünk fel a várba. Egy rövid várnéző séta után a játékmúzeumban hosszasan elemezgettük a régi ólómkatonák harci állásait, a Csillagok Háborúja figuráit és az 50 éves Barbie babák ruháit. Na jó, ez utóbbi csak engem nyűgözött le.

őrségváltás esőben	egy hot dog a fejlődő szervezetnek
indiánok vs. telepesek
hercegnői ruhák a lányszívek megdobogtatására
panoráma az "Öreg" lépcsőről

 Ebbe  a napba belefért még egy forró csokis fagyizásos városnézés és az Óváros főterén a vásári forgatag megszemlélése, állatetetéssel egybekötve. A gyerekek kedvéért kirakott kövérre etetett kecskék, juhok és nyulak Bendussal sem diétáztak.

etetééés	mééég

folyt. köv.

Az elmúlt hetet Prágában töltöttük, kihasználva Lackó szemináriumi meghívását. Bendus enyhén gyulladt foga kissé izgalmassá tette a repülést nekünk, szülőknek, a fog gazdája azonban rutinosan foglalta el a legjobb helyet, hogy aztán végig játsza az utat játékkatonáival, míg mi felváltva aggódtunk és nyakunkat nyújtogatva próbáltunk az ablakon kinézni. Tomáš a reptéren várt minket és megmutatta a szállásunkat. Igazán jó kis kollégiumban laktunk, el is nosztaligáztunk rajta, hogy de jó lett volna, ha annak idején a Wignerben is ilyen a szobakiosztás. Itt két kétágyas szobához tartozott egy kis konyha, WC és zuhanyzó.

Megérkezés utáni, város felfedezés előtti pihi

 Megcsodáltuk és belaktuk a szobát, majd egy kis várostrommal pihiztünk, míg Tomáš visszajött, hogy megmutassa nekünk a várost. Miután ellátott minket közlekedési és biztonsági tanácsokkal, térképpel és útikönyvel, majd a saját szemével meggyőződőtt arról, hogy nem veszünk el a prágai forgalomban a Károly hídnál kissé aggódva, de a saját útunkra bocsátott minket. Ott mi álldogáltunk egy keveset a vár Moldvában tükrözödő képében gyönyörködve, mire Bendus sasszeme felfedezte, hogy a Moldván bizony lehet vizibiciklizni is. A gyermek által fevetett programlehetőség kezdetben heves ellenállásunkba ütközött, de aztán beadtuk a derekunkat. Erre újabb problémába ütköztünk, a szemmel jól látható vízibicikli kölcsönző megközelítésének módjára csak egy zárt hurok megtétele után jöttünk rá. Igen furfangos volt a lejutás, de talán ennek köszönhető, hogy akadtak jócskán szabad járművek. Végül megegyeztünk, hogy ez igen jó ötlet volt a Vackortól, bár a lábizmainkat rendesen kellett dolgoztatni néhol a sodrás ellenében. A szelíd kacsák pedig felébresztették a vadász ösztönt a Kisebbikben, aki másnapra kacsafogó botos vízibiciklizést vizionált, tekintve, hogy a frissen megkötött német személyifelelősség biztosításunk nem vonatkozik cseh természetkárosításra, erről aztán gyorsan lebeszéltük.

Kacsát nem!

Veszélyes vizek előttünk!

O, sole mio!

folyt. köv.

A  fogfájós Vackorok felvidításának legjobb, bár nem túl költségkimélő módja, a búcsú látogatás. Most nem is annyira körhinták és egyéb izgő-mozgó szerkezetek voltak célkeresztben, hanem a halászó, vadászó, gyűjtögető játékok. A zsákmány pedig a következő volt:

1. 9 kacsa kihalászásáért: ij és nyílvesszők
2. 1db lufi levadászásáért 7 darts nyíllal: zászló
3. 21 db pénzérme összegyűjtügetéséért: süni labda

kacsa halászat

 Ma az óvódába is ellátogatott a húsvéti nyuszi és mialatt a gyerkőcők együtt reggeliztek a törzs csoportjukban, elrejtett 85 húsvéti nyúl alakú fészket az óvóda udvarán (utána biztos nyugdíjba is ment). Felhívom a kedves olvasok figyelmét a nyuszi művészi kialakítására, ami a szorgos anyuka kezeket dícséri.

85 ilyen nyuszi készült az óvódában

Vasárnap járt nálunk egy húsvéti nyúl. Nagyon rossz lehetett matekból és valószínűleg siethetett is, mert bár hat fészket épített, abból négybe a Vackornak pakolt és csak egy-egy jutott nekem és Lackónak. Ráadásul egy csomó apró csoki tojást csak úgy szétszórt a lakásban. Benduson nem tudott kifogni, a Vackor hamar megtalálta még a legeldugottabb fészket is. De igazi nyuszi lehetett, mert nekem egy 2kg-os sárgarépacsomagot hozott. Az ajándékkeresés után igazi húsvéti reggelit ettünk, sonkával, főtt tojással és kaláccsal. Nagyon finom volt.

az egyik ígéretes fészek

ez is a Vackoré volt

Szombaton folytattuk a kék túrát és most végre el is értünk Drachenfels-be. Bendus most elég nehezen bírta, nagyon nyüzüge volt, akkor még nem tudtuk, hogy már bújkált benne valami kórság, ami estére magas lázban ki is teljesedett. Most három hegyre másztunk fel a csodálatosabbnál csodálatosabb kilátásokért, de a Vackorban csak is a sárkányébresztés lehetősége tartotta valamelyest a lelket. Ez a szakasz nagyon szép volt és a sok hegyről le- és hegyre felmászás ellenére igazán kellemes kis kirándulás lett volna, ha Bendusunk fránya vírusa nem szól közbe. A drachenfels-i várat a tavaly novemberinél is becsomagoltabb állapotban találtuk, így a toronyhoz nem is mentünk fel, az alsó kilátónál elköltöttük ebédünket és még 2 eurot egy borzasztó német kávéra. Majd igyekeztünk felébreszteni Siegfried álomkóros sárkányát. A videón látható mennyire sikerült.

 A sárkány előadta saját verzióját a küzdelemről és megkért minket, hogy ne nagyon híreszteljük, nehogy véletlenül Siegfried fülébe jusson, hogy élve maradt és a hős lovag visszamenjen  befejezni  a művét.  A várról és a kastélyról képek a novemberi kirándulásnál találhatóak. Most csak egy-két útközbeni képet rakok fel. Sajnos a panorámát nem igazán sikerült lefényképezni a telefonnal. Előbb útóbb kénytelenek leszünk egy jobb fényképezőt venni, vagy profi géppel rendelkező útitársakat beszervezni.

Kilátás Petersberg-ről

útközben

pihenő a méhészetnél

drachenfels-i kilátás

Az óvódában kitört a tavaszi szünet. Ezért Bendus egész héten itthon volt, így csinálhattunk sok közös programot. Hétfőn elmentünk meghódítani a bad godesberg-i várat, mivel Bendus erősen rágta a fülemet, hogy várat akar. (vasárnap, a térképes malőr miatt, nem jutottunk el a drachenfels-i várhoz) Messziről ugyan nem látszott, de 20 triceraptor őrizte a tornyot, így elég kemény küzdelem várt reánk.

ezt a várat foglaltuk el nagy csatában
a győztes hadvezér	csata utáni felfrissülés
panoráma az elfoglalt várból (sárga nyíl: odáig értünk el vasárnap, piros nyíl: odáig szerettünk volna elmenni)

 Kedden uszodába mentünk, ott nem készült kép, mivel teljesen lefoglalt, hogy bátor, ámde úszni kevéssé tudó nagy fiamra vigyázzak. Igazából nem is uszoda volt a hely, hanem egy vizi élménypark, sok csúszdával és egyéb attrakciókkal. Az odautat kissé megint csak megnehezítette a vasárnap napvilágra került tájékozódási problémám, ugyanis sikerült 2 faluval és 4,5 kilométerrel előbb leszállnunk a buszról. Végül a csúszdázás kárpotolt mindkettőnket a "kis" kitérőért.

 Szerdán és csütörtökön házi alkotónapot rendeztünk. Tojásfestéssel, nyuszi gyurmázással és "tengeri boszorkány" készítéssel. Számomra rejtély, hogy miért nevezték tengeri boszorkánynak, ezt a levelestésztába csomagolt virslit, de  mivel Öreg Bill ajánlotta  a  kalózbarátok figyelmébe, meg kellett sütnünk. És nem bántuk meg, finom volt.

készül a boszorkány

 Amúgy sokat van kint Bendusunk a többi gyerekkel, ez nem megy teljesen zökkenőmentesen, de most mintha talált volna magának egy barátot, akivel sokat játszik.

A múlt hétvégén nagyon sokat kirándultunk. Szombaton a Rajna partot derítettük fel jó alaposan. Vasárnap pedig újra nekiálltunk az ősszel abbahagyott kék túrának. Kissé elnéztem a térképet, ezért egy darabot ismételtünk az őszi szakaszból, de legalább tudom, hogy miért nem indulok tájékozódási futóversenyen a jövőben sem. Nagyon jó kis túra volt, Bendus végig gyalogolta velünk, igazán stramm kis legény. Bednus szerint az erdőben lehet valahol a bíró háza, mert láttuk azt a sok fát, amit a szegény nép vágott ki, sőt még Mátyás király által vágott rönköket is találtunk.

bazaltorgonák	bazaltfal
Frissen az erdei úton
Látod,  fűzfaveszővel kötöznek.
Ezt, mind a szegény nép vágta!
Kissé fáradtan hazafelé a vonaton

Az óvódában is megvolt a szülinapi ünnepség, a tavaszi szünet előtti utolsó napon. A torta nagy sikert aratott. Bendus szerint az óvónénik nem is akarták felvágni. Karima, pedig nagyon megdícsérte, mikor találkoztunk, hogy milyen finom volt. Bendus az idén két harcoló lovagot kért a koronájára Frau Katztől, de az óvónéni azt mondta, hogy azt nem tud, így lett egy lovag és egy vár a koronán. A vár később úgy müködött, mint a kisherceg bárányos doboza. Bendus hosszasan elemezte, hányan és hogyan készülnek a várban a harcra.

Motorizált Geburtstagkönig	lovag a koronán, korona a lovagon

Ma reggel, azt játszottuk, hogy az ágyneműből jó nagy hegyet gyűrtünk fel. Egyszercsak gondoltam egyet és a kék pizsamás Bendust is beledolgoztam az ágyneműhegybe, Erre a fiam felháborodottan ellenkezett:

-"Gyúrni kell, nem kiegészíteni!"

Bendus kívánságára az óvódai ünnepségre kalózhajó alakú tortát készítettem. Remélem jut belőle mindenkinek a csoportban. :) A recept itt található.

Veszélyes vizekre eveznek a gumimacik.

Sok sok dolog van, amiről nem írtam még az elmúlt hetek történéseiből. Most megpróbálok egy kicsit törleszteni:

Magyar óvóda: A legutolsó alkalommal egy igazi bábszínházba csöppentünk bele, volt jegyszedő és ruhatár is. Az eőadás pedig annyira remek volt, hogy Bendusunk tátott szájjal nézte végig és hangosan kacarászott a poénoknál. Azóta is emlegeti és idézgeti Vitéz Lászlót. Köszönet mindazoknak, akik sokat dolgoztak ezért az élményért.

Idősek otthona: Bendusék a nagy projekt nyitányaként ellátogattak a közeli Idősek Otthonába reggelizni és énekelni. Másnap elindultunk, hogy megmutatja nekünk merre mentek. Ismeretlen környékre vezetett minket és közben lelkesen mutogatta, hogy nézétek milyen szép virágok, nézzétek milyen nagy autó. Igazi kis idegenvezetőnk volt. Bár egy idő után kezdett gyanús lenni, hogy ilyen messzire mégsem mehettek és kétségeinket szóvá is tettük, de Bendus egy elegáns "Akkor miért lenne itt ez a fa?" kérdéssel elhárította a negatív kritikát. Végül az Idősek Otthonát nem találtuk meg aznap, viszont találtunk egy új útat a Kennedy hídhoz, amit azóta is gyakran használunk Lackóval. És találtunk egy közelebbi gyógyszertárat és Postát is. :)

Nyuszi kosár készítés: Az óvónőket elkapta a kétségbeesés, mikor átgondolták, hogy 87 egyforma nyuszikosarat kell húsvétra készíteniük, ezért meghirdették, hogy akinek ideje és kedve van, az jöjjön segíteni. Nagyon édesek lettek végül a kosárkák és meg is töltöttük őket sok finomsággal, de még  másfél hetet kell várni, mire a gyerekek megkapják.:)

Orsiék látogatása: Múlt hétvégén mi mentünk volna Duisburgba, de nem akartunk a vonaton gyanutlanul utazók között biológiai terroristaként bárányhimlő vírusokat terjeszteni. Ezért Orsiék jöttek el hozzánk, ők már mindannyian átestek szerencsére ezen a betegségen. Nagyon jó kis nap volt. Sokat beszélgettünk, mivel a gyerekeket az ebédig nem is láttuk, úgy elvoltak magukban. Az ebédet félig Orsiék hozták, félig mi csináltuk. A menű: meggyleves, brokkolileves, sokféle pizza és rétegesmézes süti volt. Ebéd után egy nagyot fociztak a fiúk, mi lányok pedig "lányosan" mulattuk az időt. 

Úgy elvoltunk, hogy fényképezni is elfelejtettem :)

 Lackó már leírta mi mostanság a kedvenc esti játékunk. Tegnap az igen fufangos bőrkeményedés volt a feladvány. Bendus érezte, hogy ez talán nehéz lehet, ezért megígérte, hogy ha a szóösszetétel egyik felét kitalálom, akkor már szól. Szépen sorban soroltam is: csizma, cipő, szandál, papucs. Egyszercsak félbe szakít:

-Mit is mondtál másodiknak?

-Cipő

-Igen, az.

-Focicipő, sárcipő, futócipő, tornacipő..... -és így tovább hosszasan, egyszercsak megelégeli

-Hármat mondok ebből válaszd ki melyik: aranycipő, sárkánycipő, bőrkeményedés?

-....ööö aranycipő?

-Nem, bőrkeményedés.

-?

-A cipő csinálja a lábra.

A mai feladvány a hágóvas volt. Ennél sajnos bedobtam a törülközőt, Vackor tehát megszánt és elmondta a megfejtést: "Rágóvas". :)

Bendussal beszélgettünk arról, hogy a megszületése előtt a hasamban lakott. Rákérdezett, hogy ő már akkor is látott-e . Mondtam igen, csak nem sok minden volt rajtad kivül a pocakomban. Erre ezt válaszolta:

"Igen, csak egy-két ennivalóval barátkoztam ott."