Az óvódában kitört a tavaszi szünet. Ezért Bendus egész héten itthon volt, így csinálhattunk sok közös programot. Hétfőn elmentünk meghódítani a bad godesberg-i várat, mivel Bendus erősen rágta a fülemet, hogy várat akar. (vasárnap, a térképes malőr miatt, nem jutottunk el a drachenfels-i várhoz) Messziről ugyan nem látszott, de 20 triceraptor őrizte a tornyot, így elég kemény küzdelem várt reánk.
 | |
| ezt a várat foglaltuk el nagy csatában | |
 |  |
| a győztes hadvezér | csata utáni felfrissülés |
 | |
| panoráma az elfoglalt várból (sárga nyíl: odáig értünk el vasárnap, piros nyíl: odáig szerettünk volna elmenni) | |
Kedden uszodába mentünk, ott nem készült kép, mivel teljesen lefoglalt, hogy bátor, ámde úszni kevéssé tudó nagy fiamra vigyázzak. Igazából nem is uszoda volt a hely, hanem egy vizi élménypark, sok csúszdával és egyéb attrakciókkal. Az odautat kissé megint csak megnehezítette a vasárnap napvilágra került tájékozódási problémám, ugyanis sikerült 2 faluval és 4,5 kilométerrel előbb leszállnunk a buszról. Végül a csúszdázás kárpotolt mindkettőnket a "kis" kitérőért.
Szerdán és csütörtökön házi alkotónapot rendeztünk. Tojásfestéssel, nyuszi gyurmázással és "tengeri boszorkány" készítéssel. Számomra rejtély, hogy miért nevezték tengeri boszorkánynak, ezt a levelestésztába csomagolt virslit, de mivel Öreg Bill ajánlotta a kalózbarátok figyelmébe, meg kellett sütnünk. És nem bántuk meg, finom volt.
 |
| készül a boszorkány |
Amúgy sokat van kint Bendusunk a többi gyerekkel, ez nem megy teljesen zökkenőmentesen, de most mintha talált volna magának egy barátot, akivel sokat játszik.
