Az április szaporulat háromnegyedén könnyen és gyorsan sikerült túladnunk, azonban a maradék egynegyed senkinek sem kell. Pedig a hirdetésekben nem is írom le azokat a kedves neveket, amiket ráaggattunk erre a kissé bonyolult személyiségű macsra: Rámisfúj, Fúj, Undi, Morgó, Árnyék. Lehet, hogy a képeken is átüt?
 |  |
| Ők gyorsan elkeltek, igaz ők igazi plüss cicának születtek | Ő is (pedig neki se túl hízelgő beceneve volt) |
Lassan megbarátkozunk a gondolattal, hogy három macskás háztartás leszünk és megpróbáljuk megszelidíteni a Vadócot.
 |  |
| Kicsiként támadásban | Maradéként az asztalon |
A macskák egyébként szeretetük jeleként, vagy azért, hogy csináljunk belőle Whiscas-t, időnként megajándékoznak minket, hol egy gyíkfarokkal, hol egy farkatlan gyíkkal, de tegnapelőtt egy fejetlen egeret kaptunk, aztán megtaláltuk a fejét is gondosan begyömöszölve a lábtörlő egyik kockájába. Másnap cserébe kaptak tőlünk ők is egy egeret (vagy kétszer akkorát, mint amit ők fogtak, nemhiába lakott a konyhaszekrény mögött). Az elkényeztetett szőrös állataink jól meg is sértődtek, hogy mit akarunk mi itt egy halott egérrel, hol a Whiscas? Nem ehhez szoktak tőlünk.
