Szeptember elsejétől Szöszmösz Budapesten dolgozik, a tervek szerint hétvégéken azért eljön Bonnba – hála a Germanwings elfogadható árainak. Ez a hét az első, amit Vackorral kettesben töltünk.

 S rögtön szuperhaladó fokozatban kezdtünk! Kedd délután fogorvoshoz voltunk hivatalosak, Vackornak kontrollra kellett mennie, nekem meg egyre randább lett az a fogam, amiről hónapokkal előbb leesett a korona. Szöszmösz meg orvul bejelentett, úgyhogy usgyi! Vackorral semmi baj nem volt, ellenben az én fogamat kihúzandónak ítélte a fogorvos. Kitűzetett a nap is: csütörtök, azaz ma.

 Közben tegnap reggelre beteg lett a Vackor, legalábbis reggel még így látszott. Köhögött, és elhaló hangon beszélt. Napközben azért szerencsére kiderült, hogy semmi komoly, csak egy kis megfázás. Ma reggel már mehetett óvodába, én meg következésképp a fogorvoshoz. Közben Szöszmösz szervezte Budapestről a riadóláncot: kit kell értesíteni, ha a foghúzás elhúzódik, altatnak stb. Ami szerencsére nem következett be: pikk-pakk szétfúrta és kivágta a helyéről a fogdoki.

 Reggel, mikor vittem Vackort az óvodába, vígasztalt, hogy nem fog fájni, ő tudja, mert neki két fogát is kihúzták már. „Beültetnek a székbe, papa, és elaltatnak, ezért nem is fogsz rá emlékezni.”