Szombaton már hármasban indultunk városnéző túrára. Az előzetes tervben a vár és a zsidó negyed felderítése szerepelt. De mindenek előtt megvettük a Bendus által előző nap kinézett fa nyílpuskát, amivel a Vackor hangulatát sikerült nagymértékben feljavítani. A borongós felhős időben átverekedtük magunkat az Óvároson, a Károly hídon, a "kis" negyeden, felgyalogoltunk az "öreg" lépcsőn és mielőtt beléptünk volna a várba, körül néztünk. Olyan csúnya fellegek gyűlekeztek, hogy inkább visszafordultunk. Mire beértünk a zsidó negyedbe, az időjárási helyzet valamelyest normalizálódott, viszont a bezárt nevezetességek láttán, rájöttem, hogy komoly szervezési hiba volt szombatra rakni a zsidó negyed látogatását. Így nem maradt más hátra, mint kerestünk egy éttermet és megebédeltünk, majd hazasétáltunk. A szobában megpihentünk némi Macskafogó nézéssel, aztán fél nyolckor elment az áram. Az ablakon kinézve láttuk, hogy a probléma nem egyedi, amíg a szemünk ellátott minden sötétben volt. Így korai takarodót fújtunk és egy hatalmasat aludtunk.
 |  |
| az egyik prágai kubista ház | a városháza híres órája |
 | |
| az Óváros régi autókkal | |
 | |
| a vár borongós időben a Károly hídról | |
 |  |
| egyik oldal | másik oldal |
Vasárnapra a kiadós alvás után csodás napsütésre ébredtünk. Így a tervezett kilátó látogatást nem kellett elhalsztani. A szokásos útvonalon átsétáltunk a Károly hídon, de most dél felé vettük az irányt a festői Kampa sziget felé és megkerestük a Petrin hegyre vezető sikló végállomását, ott aztán szembesültünk a várakozó tömeggel. A térképen megmért távolságot a tömeg hosszával és a menetrenddel összevetve, úgy döntöttünk, hogy gyalog teszük meg a felfelé vezető útat. Ez nem is bizonyult rossz döntésnek, mert egy virágzó fákkal szegélyezett ösvény vezetett fel.
A hegyen elöször bementünk a tükör labirintusba, ahol tényleg jól szórakoztunk mindhárman, majd megtekintettük az Eiffel torony kicsinyített mását formázó kilátót és visszarettentünk a jegyárakat látva. Azért, hogy felmászhassunk 60 méter magasra egy szűk csigalépcsőn kissé borsosnak találtuk a 400 koronás belépőt. Így egy kolbászos gyorssegély után lesétáltunk és egy- a magasból látott- játszóteret céloztunk meg. Ott a kisebbik rohangált, mi pedig napfürdőztünk.
 |  |
| a lőportorony borongós időben | és napsütésben |
 |  |
| Kampa sziget | tükörlabirintus bejárata |
 | |
| Lackók, ha találkoznak | |
 | |
| Bedusok körtánca | |
 | |
| igen csábító volt az illata | |
 |  |
| hárman egy képen | virágzó fák között |
 |  |
| a "mini" Eiffel torony | repülő harcos |
Aztán a koronázási utat követve felmenzünk a várba. Megcsodáltuk az épületeket és a katedrálist, szerettünk volna az Arany utcácskában is végig sétálni, de sajnos csak kombi jegyet árultak, az pedig a fejenkénti 350 koronájával, igen csak sok egy még annyira is bájos utcán való sétáért. Így ezt most kihagytuk. Lementünk az Óvárosba és a főtéri vásári forgatagban ettünk egy parázs felett sütött prágai sonkát. Majd egy kis pihenő után, még visszamentünk egy fagyizással egybekötött esti városnézésre, hogy megszemléljük a Moldván tükrözödő díszkivilágítást.
 |
| díszőrség a várban |
már csak a befejező rész következik, huh
