Tegnap igen mozgalmas volt az óvódai életünk. Bendus a piros csoporttal kirándulni ment arra a nagyüzemi konyhára, ahonnan az ebédet kapják. Élményekkel telve értek vissza, a szakács mindent megmutatott nekik és személyesen osztotta ki a kóstolókat a kistányérokra, kaptak kuktasapkát is, meg édességet is persze. Most már azt is tudom, merre található ez a konyha, mivel a Vackorítás ismertette a teljes útvonalat, mert ha már egyszer Frau Milderberger-rel együtt ő vezette a sort, akkor jól meg is figyelte. Mostanában elviszem a rollert az óvódába és hazafelé a két keréken suhanást gyakoroljuk, néha már egész jól megy neki.

kis kukta két keréken 1.	kis kukta két keréken 2.

A másik esemény, a szülői est volt az óvódában. Este 8-kor összegyűltünk néhányan, hogy meghallgassunk egy hivatásos mesemondót. Olyan régen nem mesélt nekem senki, hogy most fantasztikus érzés volt csak ülni, hallgatni és elmerülni a mesében. Volt egy kis interaktív vita, meg meditáció és éneklés, végül pedig egy újabb mese lezárásként. A szövegértéssel nem volt problémám, de a vitába nem tudtam bekapcsolódni, mert mire megfogalmaztam szépen a véleményemet, már tovább szaladt a téma. :( No, majd legközelebb.