Tegnap meglátogattuk Kölnben Orsit, Ákost és a fiúkat. Egy közös állatkerti sétát terveztünk, de előbb meg akartuk nézni a koppogós nénijüket. Bendus segített felhergelni, csak sajnos nem jött fel ez alkalommal. Biztos érezte, hogy ez nem az ő napja lett volna, és csak ütemesen dobolt a fütéscsővön. Igazi sivatagi show volt, a gyerekek futottak egyet a szobában és néhány másodperc múlva jött a válasz koppogás. Most jöttem rá, hogy mekkora szerencse, hogy sosem volt alsó szomszédunk. Nagyon nem szeretnék egy kisgyereket arra nevelni, hogy egész nap csak halkan, a parketta felett 1 centivel lehet suhanni a lakásban és nincs rohangálás, ugrálás, vagy pedig végigveszekedni az első néhány évet egy bezápult szomszéddal.
Az ebéd nagyon ízlett nekünk, mivel mi most ettünk először csirketortát, így nem hiányoltuk belőle a füstölt sajtot sem, amitől állítólag mennyei lett volna. Aztán elvonultunk az állatkertbe. Kicsit tartottam attól, hogy sokan lesznek, mert hétfőn olcsóbb az állatkert és iskolai szünet is van, de egészen jó volt. Bendus mérsékelt lelkesedéssel viseltetett az állatok iránt, a térkép viszont teljesen felvillanyozta. Egész ügyesen idegenvezetett minket. Másrészrészről egy csomó állatnak tudta a német nevét is.
 |  |
| kép készül az egyik oldalról | és a másikról is :) |
 |
| az okapinál |
A kölni állatkert a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen vesz részt a vadló mentésben, így látható egy hatalmas tábla, amelyik jól illeszkedik a "Puszta"- "Gulasch"- "Tschikosh" képhez. Még szerencse, hogy nálunk olyan elmaradott a mezőgazdaság.
 |
| a vadlovaknál |
Az állatkerthez tartozik egy Aquarium is, ahol végre láttunk krokodilokat is, számszerint négyet, de mivel Bendus háromszor visszament megnézni őket, a végeredmény 12 krokodil lett. Hű, de gazdag állattkert ez! Mellesleg az elefántok is pont 12-en vannak, de egyszeri nézésre. :)
