Igazán békésen telt el advent második vasárnapja. Gyógyulás ürügyén nem csináltunk semmit, csak díszítgettük a lakást, meg sokat teáztunk. Még pénteken megsütöttük a mézeskalácsot Márta receptje alapján,s a csúnyábbra sikeredett példányok eltüntetése jó apropó volt a tea melletti nassolgatásra.
Délutánra viszont kisütött a nap és Lackó is kevésbé köhögött, így aztán elmentünk a Rajna partra sétálni, ami legnagyobb meglepetésünkre tömve volt emberekkel. Még mindig nem szoktam hozzá, hogy itt sokaknak van kedvük sétálni, biciklizni, kutyát futatni tévénézés és vásárolgatás helyett.
