A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, híres, neves, nevezetes, piszén pisze kölyökmackó Vackorunk természetesen. Méghozzá mostanában igen nagy kedvvel. Mert nagyon érdekes dolgokat csinálnak. Tegnap például sütiemberkét sütöttek, mazsola szemmel és szájjal. Minden csoportszobában van egy komplett, működő konyha, amit az ebédnél is gyakran használnak. Most a sütiemberkét haza lehetett, sőt kellett hozni. Az óvónéni azt mondta nekik, hogy ne egyék meg, állította Bendusunk miután betömte a sütiemberke lábait a szájába. Lackóval azért arra gondolunk, hogy ez talán nem olyan, mint Misi Mókus tananyaga és a tiltás csak az óvódán belülre vonatkozott.
A múlt héten csütörtökön leküldték Bendust a sárga szobába, mivel egyike volt azoknak, akik még nem készítették el a laternájukat. A sárga csoportos óvónéni úgy megörült a Vackorunknak (amúgy elég ritkán látja), hogy ha már ott volt, az a heti feladatot is megcsináltatta vele, szóval Vackorunk alkotott eleget azon a napon. Tegnapelött megkérdeztem tőle készen van-e már a laternája (mert száradnia is kellett), erre azt válaszolta: "Nem tudom, majd holnap benézek a sárga szobába". :)
A Sprachförderung nagy kedvenc, Bendus egyszerűen imádja. No persze a múlt héten csokit is kaptak. Ma beszélgettem Frau Milderberger-rel, aki azt ecsetelte, hogy Bendus mennyire megváltozott, szemmel láthatóan jól érzi magát az óvódában, németül kommunikál a gyerekekkel és az óvónőkkel. A Sprachförderungon pedig nagyon aktív. Lelkesen mesélt egy kis történetet Bendus kretivitásáról. Állatos bábokkal játszottak, amiknek az egyik oldalán az igazi állatra emlékeztető kép van, a másikon pedig egy stillizált játékállat, amit különböző néven hívnak. Pl: Hase-Hasi, Krokodile-Kroki. Azt kapták feladatul, hogy olyat mondjanak, amihez nincs báb és a Vackor a következőt mondta: Frau Fassbender- Fassi, meg kell valljam nehéz volt fapofával hallgatni, csak itthon tudtam rendesen kiröhögni magam. (kis kiejtési segítség akinek esetleg kell: ss=sz). Mert ezt az óvónő nagyon kedvesen és örömmel mesélte el.
Másrészről, mivel igen szerencsés a hálószoba-ablakok fekvése (egyenesen az óvóda kertjére néz), napközben láthatom Vackort a kinti játék közben, és tényleg, láthatóan kölcsönhat a többi gyerekkel, jön-megy, futkározik, csúszdázik, verekszik (no hát igen, ezt lehet jobb lenne nem látni). Elmaradhatttlan kísérője pedig a zöld lapát, ami mindig a kezében van. Ezen a képen látható Vackor és a zöld lapát az óvóda kertjében, a hálóból fényképezve.