Lackó már igencsak megelégelte, hogy éjszakánként egy-egy hatalmas puffanás után át kell mennünk Bendus szobájába, visszalapátolni a gyermeket az ágyába. Hiába az odatett sámli, párnák és mackók Bendusnak kevés az ágy sőt még a szőnyeg is az alváshoz, ha csak kicsit puffan és nem vesszük észre, akkor képes a hideg padlón aludni és reggel szipogva ébredni. Ezért aztán Lackó vissza bűvészkedte  a rácsot a kiságyra. A fűrészelésben Bendus is segített és mégis mindenkinek megmaradt minden kéz- és lábujja.

Aztán egy erős felbuzdulással kishercegünkből egy vásott kölköt csináltunk a hajvágó segítségével. Most már csak befelé sírtam. :)

A másik nagy változás Bendusunk oviba járó kedvében történt. Erre legjobb biznyíték az, hogy vsszavonta a szabadkártyáját péntekről. A naptárában ugyanis havonta egy napot átragaszthat óvódáról itthon maradásra. A múlt héten úgy döntött, hogy ez most péntek lesz, de aztán szerdán mégis visszarajzoltatta a hajót, mondván inkább óvódába szeretne menni. A decemberi naptárat fényképeztem le, mivel az a legmozgalmasabb.