Szerdán éjszaka megérkeztek Györgyiék. Másnap újabb Bonn bemutató túrát tettünk a vendégekkel. Bendus már rutinosan morgolódott, hogy miért kell mindenkinek megmutani Bonnt. Gyorsan megvolt az alapprogram: Beethoven ház, régi városháza, Münster Platz stb.. A Münster Platz-on azonban minket is meglepetés ért a sok sorba rendezett különbözőre festett Beethoven szobor láttán. (dj Ludwig és társai)

Az alaptúrát kiegészítettük némi üzletlátogatással is, mivel tisztán nőnemű vendégeink voltak. Sajnos ez férfi kisérőnket (Bendus) egy kissé kiakasztotta és csak a Nordsee gyermekmenűjétől csillapodtak le valamelyest a felborzolt kedélyek.

Újításként bevettük a programba Bad Godesberget, mivel Györgyiékkel nem készültünk elmenni  Rainfels-be, és így legalább egy kisebb rajnai várat megtudtunk rögtön mutani. Mikor  a várdomb aljára értünk, a legkisebben kivül senkinek sem volt kedve gyalogosan bevenni az erődítményt tekintve, hogy nehéz zsákmányunkat kézben illetve a hátizsákban cipeltük. Így végül Annával lentmaradtunk hátvédnek és Györgyi rohamozta meg a várat Bendussal.

Másnap ismét szokásos program következett, a kölni látogatás csokivonattal, csokimúzeummal, csokibolttal és csokimúzeumbeli cukrászdával. Mmmm...Édes élet!

.
    

A Dóm látogatást ezútal mi kihagytuk, de a vendégeket azért felküldtük  a katedrális tornyába (fél óra lépcsőmászás), hogy legyen elég időnk az állatkertre. Most voltunk elöször és nagyon tetszett mindkettőnknek. Talán kevesebb féle állat van, mert ami van, abból sokat tartanak együtt. Így eshet meg, hogy egy egész elefántcsorda 3 kis elefánttal békésen legelget  Köln közepén. A kicsik nagyon aranyosak voltak, vízzel fröcskölték egymást, meg az ormányukkal a másik fülét csiklandozták. Zsiráfból is jó sok volt. A játszótér is nagyon bejött, sok másznivaló kötél- és fahíd buja szövedéke alkotja.