Az egyetem rektora megint szükségét érezte annak, hogy megszemlélje a vendégkutatókat és családjukat, ezért aztán kiválasztott egy újabb érdekes helyet és fogadást adott. Most az Akademisches Kunstmuseum került sorra. Ha így folytatódik végigjárjuk az összes bonni múzeumot. :) Bendegúz volt az egyetlen gyerek a rendezvényen. Szerintem azért mert a meghívóban csak a házastársat említették meg és mivel a többiek életében nem volt annyira meghatározó ez a vicc, nem kérdezték meg, hogy lehet-e gyereket is hozni. Mi megkérdeztük és azt mondták persze, csak nem lesz külön idegenvezetőjük. Na und. Bendus kapott badge-t és hozzátűzve egy csomag gumimacit. Aztán pedig nagyszerűen viselkedett, a közel kétórás idegenvezetés alatt végig, érdeklődve nézegette a különböző antik szobrokat, kerámiákat. Persze a görög és római művészek témaválasztása igencsak közel áll a fiatalember lelkivilágához. A sok-sok csatajelenet és a vad, sokszor képzeletbeli állatok megmozgatták kis harcosunk fantáziáját. Egyszer, a már épp ellaposodó tárlatvezetést kellemesen feldobta Bendus egy jóizű nevetéssel, ami  láthatóan üdítően hatott a társaságra a római érmék termében. A múzeum egyébként viszonylag kis helyen, nagyon gazdag anyagot halmozott fel, ráadásul az időszakos kiállítás pont az etruszkokról szólt. Szóval igazi élmény volt nekünk felnőtteknek is.

Az állófogadáson pedig igazán rutinos versenyzőként viselkedett gyermekünk, szerzett magának almalét és falatoznivaló finomságokat. A végén, a fiatalúr irányába kevésbé elfogult Lackó is  maradéktalanul elégedett volt a  Vackor viselkedésével. Ez pedig azért  nagy szó!